Miklósi Sasok Thai Box Keszi Gym
A fájdalom és a végeláthatattlan munka nélkülözhetetlen része a Thai Boxnak.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A
MIKLÓSI SASOK THAI BOKSZ ÉS LETHWEI EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
a 2019. január 19. napján elfogadott módosításokkal
egységes szerkezetben szerepelnek
A L A P S Z A B Á L Y
A MIKLÓSI SASOK Thai Box és Lethwei Egyesület (továbbiakban: Egyesület) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv., a Polgári Törvényköny (a továbbiakban: Ptk.) és a Sportról szóló 2004. évi I. törvény alapján működő civil szervezet, sportegyesület, melynek alaptevékenysége a sporttevékenység. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
I.
Az egyesület adatai
1. ) Neve: MIKLÓSI SASOK Thai Box és Lethwei Egyesület
2. ) Székhelye: 2310 Szigetszentmiklós, Ifjuság ut 10/2
3. ) Jelvénye: Stilizált sas fej kör felirattal (mellékelve)
4. ) Alapítás éve: 1994 augusztus 19.
5. ) Felügyelet: az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerinti törvényességi felügyeletet gyakorol.
II.
Az egyesület célja
6. ) A Thai Box és Lethwei sportág hazai és külföldi népszerűsítése.
Tartós sportemberi közösség kialakítása, sportbaráti kapcsolatok kiépítése és ápolása, a szabadidő hasznos, tartalmas, egészséges eltöltése.
Bekapcsolódás a hazai és nemzetközi Thai Box életbe, együttműködve a Magyar Thai Box Szövetséggel.
Hazai és külföldi Thai Box és Lethwei versenyeken való eredményes részvétel, versenyek, edzőtáborok szervezése, rajthoz állás rokon sportágak (pro kick boksz, K1) rendezvényein.
Mindennemű szabadidő-sport, tömegsportrendezvények támogatása, népszerűsítése és az azokon való rendszeres részvétel.
A Thai Box és Lethwei sportághoz szükséges anyagi, technikai eszközök megteremtése és azok maximális kihasználása, az Egyesület tagjainak a szükséges sporteszközökkel való ellátása, felszerelése, versenyekre, edzőtáborokra való utazás biztosítása.
Az Egyesület javaival való gazdálkodás, a sportággal és a meglévő eszközökkel összefüggő fejlődésének igény szerinti kielégítése:
a) Hazai és külföldi kiadványok, DVD beszerzése,
b) Segítségnyújtás edzőtanfolyamok elvégzéséhez,
c) A tagok sportággal összefüggő szakmai vagy irodalmi munkáinak publikációiban való segítségnyújtás,
d) Lehetőség szerint saját kiadvány rendszeres, vagy időközönkénti megjelenítése,
e) Sport- és egészségvédelem széles körben történő népszerűsítése.
Az Egyesület céljai gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében - kiegészítő jelleggel - gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet, sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként, csak alapcéljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, kizárólag másodlagosan végezhet. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése az Egyesület alaptevékenységének minősül. A közgyűlés jelen Alapszabály elfogadásával felhatalmazza az Egyesület elnökségét, hogy az Egyesület működtetése, céljainak megvalósítása érdekében szükség esetén úgy döntsön, hogy szponzorálási vagy más kereskedelmi szerződést egy évet meghaladó időtartamra is kössön.
III.
Az Egyesület tagága
7. ) Az Egyesület tagja lehet minden magyarországi állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár, továbbá aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, legalább két tag sportemberi értékei alapján a tagságra javasolja mindenki, akit az alapító baráti közösség arra érdemesnek tart, mert emberi és megfelelnek az alapító tagok elvárásainak és a baráti alapon történő szerveződés kritériumainak., továbbá belépési nyilatkozatban az Alapszabályt elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja.
8. ) Az Egyesületnek nem magyar állampolgárok is tagjai lehetnek. Az Egyesület tagsága nem zárja ki a más sportegyesületben való tevékenységet, azonban az Egyesület tagja más hazai Thai Box szakosztályban nem tevékenykedhet.
9. ) Az Egyesület pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az a bel- és külföldi jogi és magányszemély, aki (amely) erkölcsi és anyagi támogatásával hozzájárul az Egyesület működéséhez.
10. ) Az Egyesületbe való belépés az alapító tagok (Elnökség) véleményén múlik és hozzájárulásától függ. A és a kilépés önkéntes. Az egyesületi tagság felvétellel keletkezik. A tagfelvétel kérdésében az Egyesület elnöksége határoz. A felvételt megtagadó határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni, mely fellebbezést a soron következő közgyűlésen meg kell tárgyalni. A tagsági viszony a tagfelvételi kérelem elfogadásának napjával jön létre.
Az egyesületi tagság megszűnik:
- kilépéssel (átigazolással),
- törléssel (a tagdíj fizetésének egy hónapnál hosszabb indokolatlan elmulasztása, vagy a tag halála esetén),
- kizárással (fegyelmi büntetésként).
- a tag halálával,
- a tagsági jogviszony közgyűlési határozattal történő felmondásával
- a tag közgyűlési határozattal történő kizárásával.
A tagsági jogviszony megszüntetése kérdésében az Elnökség javaslatára a közgyűlés határoz.
A közgyűlés az Elnökség írásbeli előterjesztése alapján a tagsági jogviszonyt harminc napos felmondási idővel felmondhatja, amennyiben a tag tagdíjfizetési kötelezettségét az Elnökség határozata alapján megküldött írásbeli felszólítás ellenére elmulasztja a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül pótolni. A közgyűlési határozatot a taggal írásban kell közölni.
Az Egyesületből való kizárást csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a közgyűlés a tagot a tagságra méltatlannak nyilvánítja. Ebben az esetben a tag kizárásáról a közgyűlés határozattal dönt. Méltatlan a tagságra,
a) aki tagsági kötelezettségeit bűncselekmény elkövetésével megszegi és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerősen megállapította,
b) aki elnökségi határozat alapján kapott írásbeli felszólítás ellenére ismételten olyan súlyosan az Egyesület Alapszabályával ellentétes magatartást tanúsít, amellyel az Egyesület alapvető céljait, tevékenységét veszélyezteti.
A tag kizárását napirendre tűző közgyűlésre az érintett tagot meg kell hívni és számára a hozzászólás és a védekezés lehetőségét az ülésen meg kell adni. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni, és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell.
A tagsági viszony megszüntetése tárgyában hozott közgyűlési határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a tag jogorvoslatért közvetlenül a bírósághoz fordulhat.
11. ) Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet (Tagjegyzék). A nyilvántartás vezetéséért az elnök felel.
IV.
Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei
12. ) Az Egyesület tagjainak jogai:
- Részt vehet az Egyesület közgyűlésén, a határozatok meghozatalában.
- Részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, illetve azokon a sporteseményeken, amelyeken az Egyesület képviselteti magát.
- Edzőtáborokba utazhat és részesülhet az Egyesület által nyújtott kedvezményekben.
- Használhatja az Egyesület anyagi, technikai eszközeit.
- Választhat és választható az Egyesületben.
- Véleményt nyilváníthat és javaslatot tehet az Egyesületet érintő bármely kérdésben.
13. ) Az Egyesület tagjainak kötelezettségei:
- Az alapszabály betartása.
- összhangban működni az Egyesület céljaival, a tagtársak elvárásaival.
- A közgyűlés által meghatározott mértékű és esedékességű rendszeres havi tagdíj (vagyoni hozzájárulás) fizetése az Egyesület bankszámlájára történő átutalással vagy a házi pénztárba történő befizetéssel.
- Az Egyesület vagyonának védelme, sport és egyéb eszközök rendeltetésszerű használata.
- Az Egyesület tagjaként az Egyesület nevében mindenkor becsületesen és jóhiszeműen eljárni.
14. ) Az Egyesület pártoló tagjainak és az Egyesületet pártoló jogi személyek jogai és kötelezettségei:
a ) Jogok:
- Javaslatokat, észrevételeket tehetnek az Egyesület működésével kapcsolatban.
- Részesülhetnek az Egyesület nyújtotta kedvezményekben.
- Tanácskozási joggal részt vehetnek az Egyesület közgyűlésein és az elnökségi üléseken (a jogi személy képviselője útján)
b ) Kötelezettségek:
- Az Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatása.
- Az Egyesülettel kötött, illetve az Egyesületet érintő szerződések pontos teljesítése.
V.
Az Egyesület szervezete
15. ) Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely a tagok összességét tömöríti. A közgyűlés legalább évente egyszer ülésezik. A közgyűlés időpontját az elnökségnek legalább egy hónappal korábban meg kell állapítania, és annak helyéről, időpontjáról, napirendjéről a tagokat a közgyűlés időpontja előtt húsz nappal írásban értesíteni kell, annak érdekében, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét. A közgyűlés a székhelytől eltérő helyre is összehívható, amennyiben a székhelyen a közgyűlés megtartására alkalmas tanácsterem nem áll rendelkezésre. A meghívót ajánlott levélként vagy az átvétel visszaigazolására alkalmas módon elektronikus levélként kell megküldeni.
A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a tagok legalább egyharmada az ok és cél megjelölésével kéri (rendkívüli közgyűlés). Indokolt esetben a rendkívüli közgyűlést az Elnökség is összehívhatja. Össze kell hívni továbbá a rendkívüli közgyűlést,
a) ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli,
b) ha az Egyesület elnöki tisztsége bármilyen okból megüresedik, az Elnökség létszáma egyre csökken,
c) ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, vagy az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
d) ha az Egyesület céljainak elérése veszélybe kerül,
e) egyéb, az Alapszabályban meghatározott esetben, különösen, ha az évi rendes közgyűlés az elnökség beszámolóját nem fogadja el.
A rendkívüli közgyűlés összehívásáról az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egy hónapon belül dönteni kell és hatvan napon belüli időpontra a rendkívüli közgyűlést ki kell tűzni. A rendkívüli közgyűlés napirendjén kizárólag az összehívásra okot adó kérdés szerepel. A c) és d) pontban meghatározott ok miatt összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni. A rendkívüli közgyűlésre egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
16.) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok legalább több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Amennyiben egy szavazásra jogosult valamely ügyben nem szavazhat, őt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés 15-30 napon belül történő másodszori összehívása során az eredeti napirendbe felvett kérdések tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben erről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták, és közölték a megismételt közgyűlés időpontját is.
17.) A közgyűlés napirendjét az elnökség állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé. A tagok által tett javaslatokat a közgyűlés időpontja előtt legalább egy héttel lehet benyújtani az elnökséghez, a napirend kiegészítésére vonatkozó kéréssel, a kiegészítési javaslat indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
18. ) A közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. Szavazati jogát érvényesen az a tag gyakorolhatja, akit a közgyűlésen személyesen megjelenik és aláírja a jelenléti ívet.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület elnökének szavazata dönt.
Kétharmados többség szükséges azonban az Egyesület megalakulásának, egyesülésének és feloszlásának kimondásához, valamint Az alapszabály elfogadásához, módosításához, továbbá a közgyűlés hatáskörébe tartozó szervek és személyek megválasztásához. az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló határozathozatalhoz a jelenlevő szavazásra jogosultak háromnegyedének "igen" szavazata szükséges, kivéve az Alapszabály 23. pontja utolsó bekezdésének módosítását, melyen a tisztségviselő választás eredménye külön Alapszabály-módosítás nélkül átvezethető.
A közgyűlés titkos szavazással hoz határozatot a tisztségviselők megválasztásakor, valamint, ha a jelenlevő szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. Egy jelölt esetén a közgyűlés nyílt szavazással is dönthet.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
19.) A közgyűlést az Egyesület elnöke vezeti le. Amennyiben bármelyik szavazásra jogosult tag eltérő személyre tesz javaslatot a levezető elnöki tisztség ellátására, a közgyűlés egyszerű többséggel, nyílt szavazással dönt a levezető elnök személyéről. A közgyűlés elején a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők személyén túl három tagból álló szavazatszámláló bizottságot kell választani. A szavazatszámláló bizottság tagjaira a jelenlévő tagok közül a közgyűlés levezető elnöke tesz javaslatot. A szavazatszámláló bizottság tagjairól a közgyűlés egyszerű többségi, nyílt szavazással dönt.
20.) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés által kijelölt két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket, az Egyesület tagságát harminc napon belül kell értesíteni. A közgyűlés határozatait az érintettekkel postai úton ajánlott küldeményként vagy az átvétel igazolására, visszajelzésére alkalmas elektronikus úton kell közölni.
21. ) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- Az alapszabály megállapítása és módosítása.
- Az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, illetve átalakulásának más Egyesülettel való egyesülésének kimondása.
- Az évi költségvetés elfogadása.
- Az Elnökség évi beszámolójának elfogadása.
- Az Elnökség, az elnök, valamint az elnökhelyettesek megválasztása, visszahívása, illetve az Elnökségbe kooptált személyek tisztségükben való megerősítése. Kivétel az első elnökség, amely a következő közgyűlésig automatikusan az alapító tagokból áll össze.
- A fegyelmi szabályzat elfogadása.
- A tagdíj összegének meghatározása,
- Az előző éves pénzügyi terv (költségvetés) teljesítéséről szóló, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló (mérleg) elfogadása,
- Mindazok a kérdések, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
22.) Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnökség tagjai. A vezető tisztségviselőket a közgyűlés öt évre választja.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A vezető tisztségviselők nem lehetnek egymásnak hozzátartozói.
Az elnökségnek tagja az lehet, aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és a közügyek gyakorlásától, a vezetői tisztségviselői tevékenység gyakorlásától nincs eltiltva, büntetlen előéletű, és
a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Nem lehet az elnökségnek tagja, aki olyan sportegyesületnél volt elnökségi tag, illetve olyan sportvállalkozásnál volt vezető tisztségviselő a sportszervezet megszűnését megelőző három évben, mely sportszervezet felszámolással szűnt meg.
23. ) Jelölt lehet az a személy, aki a közgyűlésen jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének “igen” szavazatával a jelölőlistára felkerül.
A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először az Egyesület elnökét, majd elnökhelyettesét, ezt követően a további egy elnökségi tagot kell megválasztani.
Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a jelenlévők szavazatának többségét megszerezte. Több jelölt esetén, ha az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani. Az új választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt, valamint az a jelölt, aki az érvényes szavazatok 15%-át sem kapta meg, már nem vesz részt.
A közgyűlés által választott tisztségviselő – a megválasztásra vonatkozó szabályok alkalmazásával – visszahívható. A visszahívást a tagok 1/3-a kezdeményezheti. A tisztségviselő visszahívható, ha a jelen Alapszabályban meghatározott feladatait nem teljesíti vagy egyesületi taghoz méltatlan magatartást tanúsít vagy évente az összehívott elnökségi ülések több mint felén nem jelenik meg és távolmaradását alapos okkal nem menti ki. A tisztségviselői pozíció megszűnik továbbá a mandátum lejártával, lemondással, elhalálozással, továbbá, ha a tisztségviselővel szemben a Ptk-ban vagy jelen alapszabályban meghatározott kizáró vagy összeférhetetlenségi ok következik be.
Az Egyesület vezető tisztségviselői a 2017. január 24. napján elfogadott Alapszabály-módosítás időpontjában: Elnök: Keszi Zoltán, Elnökhelyettes: Tóth Attila, további elnökségi tag: Gál Gyula
24. ) Az Egyesület tevékenységét két közgyűlés közötti időszakban az elnökség, mint az Egyesület ügyvezetését ellátó testület irányítja. Az elnökség az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek a közgyűlés vagy az Egyesület más szervének kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
Az Egyesület elnöksége 3 tagból áll.
Az elnökség tagjai az elnök, az elnökhelyettes és további egy elnökségi tag.
Az elnökség tagjainak jogai és kötelezettségei:
a) az elnökségi üléseken és az elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
b) észrevételek, javaslatok tétele az Egyesület működésével kapcsolatban,
c) felvilágosítás kérése az Egyesület tevékenységével összefüggő kérdésekben,
d) javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,
e) megbízás alapján az Egyesület képviselete,
f) az Egyesület határozatainak betartása, végrehajtása,
g) folyamatos kapcsolattartás az Egyesület tagjaival,
h) beszámolás az elnökségben vállalt feladatok végrehajtásáról.
25. ) Az elnök az elnökségi ülést szükség szerint, de legalább negyedévenként köteles összehívni. Az elnökségi ülés időpontját és napirendjét az elnökség tagjaival nyolc nappal az ülés előtt közölni kell írásban postai úton ajánlott küldeményként vagy az átvétel igazolására, visszajelzésére alkalmas elektronikus úton. Ha bármely elnökségi tag a napirend megjelölésével kéri, az elnök köteles a rendkívüli elnökségi ülést tizenöt napon belül összehívni.
Az elnökségi ülés határozatképes, ha azon mindhárom tag jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést - azonos napirenddel - legalább három nappal későbbi időpontra kell kitűzni, ebben az esetben is mindhárom elnökségi tag jelenléte szükséges a határozatképességhez.
26. ) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, legalább két elnökségi tag “igen” szavazatával hozza. Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot bármely elnökségi tag indítványára.
Az elnökségi határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
27. ) Az elnökségi ülésen jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvet meg kell őrizni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a napirendet, a megjelentek felsorolását, az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket, az Egyesület tagságát 30 napon belül kell értesíteni. Az elnökség határozatait az érintettekkel postai úton ajánlott küldeményként vagy az átvétel igazolására, visszajelzésére alkalmas elektronikus úton kell közölni.
28. ) Az Egyesület elnökségének feladata és hatásköre:
- Az Egyesület minden tevékenységére kiterjedő irányítás.
- Az eredményes működés biztosítása.
- A közgyűlés előkészítésével kapcsolatos teendők ellátása, az Egyesület közgyűlésének összehívása, a közgyűlési határozatok végrehajtása és azok ellenőrzése.
- A költségvetés kidolgozása, az éves program meghatározása.
- Az Egyesület tagjainak az Egyesület érdekében végzendő tevékenységének engedélyezése.
- Az Egyesület éves tevékenységére vonatkozó beszámoló előkészítése és a közgyűlés elé terjesztése.
- Az Elnökségbe az esetlegesen megürült helyekre új személyek kooptálása.
- A fegyelmi jogkör gyakorlása, tagok felvétele, tagsági viszony törlése.
- Megbízást ad egyes tagoknak az Egyesület képviseletére.
- Az Egyesület szabályzatainak megállapítása és módosítása az Alapszabály kivételével.
- Az országos sportági szakszövetségbe történő belépés, illetőleg az abból történő kilépés elhatározása, a szövetségi közgyűlésekre küldöttek választása.
- Az Egyesület működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése.
- Döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály, az Alapszabály vagy a közgyűlés az elnökség hatáskörébe utal.
29. ) Az Egyesület elnöke
- Vezeti és szervezi az Elnökség munkáját, képviseli az Egyesületet.
- Irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét, irányítja az Egyesület gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol.
- Munkáltatói jogkört gyakorolt a jogszabályban meghatározott feltételek szerint.
- Intézkedik és dönt a közgyűlés vagy az Elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben.
30) Az Egyesület elnökhelyettese
Az Egyesület elnökhelyettese az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki hatáskörbe tartozó feladatokat, képviseli az Egyesületet.
31. ) Az Egyesület elnökségének tagja
- Rendszeresen és tevékenyen végzi az Egyesület Elnökségében vállalt feladatait.
- Eleget tesz az Elnökség és az elnök által rábízott feladatoknak.
- Jogosult és köteles az Egyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az Elnökség elé terjeszteni.
- Felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatok előterjesztéséért és végrehajtásáéért.
32. ) Az Egyesületben a különféle feladatok szervezésére és irányítására, eseti feladatok megoldására, az Elnökség működésének eredményessége érdekében az Elnökség bizottságokat hozhat létre.
VI.
Az Egyesület jogképessége
33. ) Az Egyesület jogi személy, amelyet az Egyesület elnöke képvisel. Ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja az Egyesület más tagjára is.
- Az Egyesület vezetősége és tagjai az egyesület vagyonáért nem tartoznak felelősséggel.
VII.
Az Egyesület anyagi forrásai és gazdálkodása
34. ) Az Egyesület bevételei:
- tagsági díj
- pártoló tagok befizetései
- szponzori támogatások
- reklámbevételek
- szolgáltatások díjai
- rendezvények, kiadványok bevételei
- átigazolási díjak
- egyéb bevételek
a) a tagoktól kapott befizetés, a cél szerinti alaptevékenységből származó bevétel,
b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c) a költségvetési támogatás:
ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.
35. ) Az Egyesület költségei:
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b)gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
26. ) Az Egyesület bármely tagját, vagy kivülállót is megbízhat reklámszerződések kötésével. A megbízott által reklámtevékenység fejében vagy más jogcímen az Egyesület számlájára befutott nettó összeg 25 százaléka a megbízottat illeti.
36. ) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
37. ) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek befizetni, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
38. ) Az Egyesület gazdálkodása eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályában meghatározott tevékenységére fordíthatja. Az Egyesület kizárólag alapcéljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet vállalkozási tevékenységet. Az Egyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez az alaptevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az Egyesület a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
39. ) Az Egyesület alaptevékenységével össze nem függő tevékenységet, valamint alaptevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve az Egyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. Az Egyesület saját maga rendelkezik nevével, címerével, logójával és minden a nevéhez kapcsolódó joggal, különös tekintettel a hirdetési, reklám és a tevékenység televíziós, rádiós valamint egyéb elektronikus technikákkal történő közvetítésével kapcsolatos jogokra. Az Egyesület hirdetési, reklám, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést a közgyűlés felhatalmazása alapján az Alapszabály 6. pontja alapján köthet.
40. ) Az Egyesület gazdálkodásának részletes szabályait az Egyesület gazdálkodási szabályzata határozza meg. Az Egyesület gazdálkodási szabályzatát az elnökség hagyja jóvá.
41. ) Az Egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori pénzügyi előírásoknak megfelelő felhasználásáért az elnök a felelős.
29. ) Az Egyesület vagyonáról megszűnése után a közgyűlés határoz.
VIII.
Az Egyesület szervezeti és működési szabályzata
42. ) Az Egyesület működését, az Elnökség, a tisztviselők és a bizottságok szervezetét, feladatait és működését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott alapvető kérdésekben az Elnökség külön szabályokat hoz létre, de ezek nem állhatnak ellentétben az Egyesület alapszabályával.
IX.
Az Egyesület megszűnése
43. ) Az Egyesület megszűnik:
a közgyűlés döntése alapján jogutódlással,
a) megszűnésének a közgyűlés általi kimondásával,
b) ha az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
c) ha az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
d) ha a bíróság feloszlatja,
e) ha a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,
f) ha a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,
és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.
44. ) A közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
45. ) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyonról a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá az Egyesület bírósági feloszlatása esetén, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.
46. ) Az Egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a Magyar Olimpiai Bizottság igazolja, hogy az Egyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy az Egyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.
47. ) Az Egyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szabályait.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 5
Tegnapi: 8
Heti: 16
Havi: 14
Össz.: 11 149
Látogatottság növelés
Miklósi Sasok Thai Box Keszi Gym - © 2008 - 2024 - miklosisasok.hupont.hu